22.rész

*Hát már pénteken hozni akartam ezt a részt,de nem jött össze...aztán 14.-én,de akkor sem tudtam még :D 
a lényeg,hogy most végre itt van ^^ *

Miután Lou-ék visszajöttek a büféből nem sok minden történt.Zayn egy szót sem szólt.Hallgatott,mint a sír. Adeline-al Zayn-el és Liam-el beszélgetett,míg Lou csak csendben várta,hogy teljen az idő és végre leléphessenek. Niall és én pedig szintén beszélgettünk.Egy újabb terv kellett.

-Figyelj...szerintem,amint hazaérnek...vagyis vissza arra a helyre Lou azonnal elmondja neki.

-Akkor tartsuk vissza őket!

-Mégis hogyan?Lou percenként néz az órájára-mondta Niall.

-Megvan!-mondtam halkan.

-Mi lenne az?-kérdezte felhúzott szemöldökkel.

-Holnap el kell mennünk a stúdióba felvenni pár dalt...és lesz egy-két interjúnk is...Szóval a stúdió!Mivel Zayn-nek el van törve a lába,így ő nem jöhet haza velünk...tehát valakinek muszáj lesz vele maradni,hogy kisegítse őt.

-Értelek-válaszolta Niall és közben a kezével mutatta,hogy folytassam csak.Nem,mégsem értette.

-Adeline maradna vele,te észlény!

-Oh!-esett le neki.-oké!

-Jó...tehát,Zayn most ráveszi,hogy maradjanak még,majd mi emlékeztetjük Lou-t a holnapiakról és arról,hogy Zayn nem tarthat velünk,sajnos....mire Adeline felajánlja vagy sem,hogy vele marad-ecseteltem a tervem.

-Rendben!-bólogatott Niall...már a 'jó'-nál elvesztette a fonalat...Zayn-nek intettem,de csak úgy,hogy ő vegye észre.Eltátogtam neki,hogy mit kell tennie.Pasis kommunikáció. Pár jelből megértjük egymást.

-Most már induljunk-szólalt meg Lou.-Adeline szedelőzködni kezdett,de Zayn elkapta a csuklóját.

-Ne hagyj itt,kérlek.A fiúk is mindjárt lelépnek és egyedül maradok.Halálra unom magam,ha itt hagysz.-Adeline Lou-ra nézett,aki a fejét rázta jobbra-balra bele nem egyezve,hogy továbbra is maradjanak.

-Sajnálom!-súgta oda Adeline Zayn-nek,aki kis kutyaszemekkel nézett rá.

-Lou...ugye emlékszel,hogy holnap mennünk kell a stúdióba?És az interjúkra,ami szintén holnap lesz?-kérdezte Liam.

-Tudom-válaszolta Lou,de látszott rajta,hogy megfeledkezett róla.

-Zayn úgysem jöhet velünk törött lábbal.Mi lenne,ha Adeline vigyázna rá?-ajánlotta fel Niall.

-Hát hogyne!-válaszolta Lou.-Beszéljünk odakint-mondta-Mind!-nézett rám.

-Én is?-kérdezte Zayn.

-Nem,te nem.Adeline itt marad veled.

Lou kisétált az ajtón elsőként a többiekkel a nyomában,míg én zártam a sor végét,de mielőtt kiléptem volna a kórteremből és becsuktam volna az ajtót visszafordultam és Adeline-ra kacsintottam.Zavartan és kipirult arccal fordult Zayn felé.

-Ezt ti találtátok ki?!-kérdezte dühösen Lou.

-Mégis mit Lou?-kérdezett vissza Niall.

-Te is tudod,hogy holnap muszáj mennünk a stúdióba.Már egy hete várnak ránk.

-Tudom!-kiabálta el magát.

-Akkor meg?Mi zavar ennyire?-szálltam be a beszélgetésbe.

-Szerintem ezt te is tudod-nézett rám szúrós szemekkel,mintha akármelyik percben megtudna ölni egy kis kanál vízben.Talán még kanál sem kellene hozzá.
-Fejezzétek be a szórakozást velem!Nem vagyok hülye!
-Senki sem szórakozik veled Lou-mondta Liam.
-Mondanám,hogy tégy ellen,ha nem tetszik,hogy Adeline végre az enyém...de...nem akarom,hogy tégy ellene bármit is-súgta a fülembe Lou.
-Majd meglátjuk!-kiáltottam utána,miután visszament a kórteremben.
-Mi történt?-kérdezte Adeline.
-Semmi különös.Megbeszéltünk mindent-válaszolta Lou.Nekem nem úgy rémlik mintha mindent megbeszéltünk volna.
-Tehát?-kérdezte Zayn.
-Tehát...-válaszolta Liam.
-Ha nem haragszotok ma akkor is együtt töltjük az éjszakát Adeline-al.Holnap pedig mi elmegyünk a stúdióba és Adeline ,majd vigyázz Zayn-re-ismertette Lou a 'megbeszélteket'.
-Rendben-bólintott Adeline.
-Szóval akkor indulunk-mondta Lou.
-Holnap találkozunk-ölelte meg Adeline Zayn-t.-Sziasztok!-köszönt el a többiektől.
-Na mit mondott?-vettük körül Zayn-t.
-Ki?Mi?Mit?-kérdezett vissza.
-Adeline te sötét!-vágtam fejen.
-Hé!Én beteg vagyok,jó?Ne ütögess!-szólt rám,amin csak nevetni tudtam.Még hogy beteg?
-Csak beszélgetettek,míg kint voltunk...-mondta Liam.
-Aha-válaszolta.
-És mit?-kérdezte higgadtan Niall.
-Hát...semmi érdekesről nem beszéltünk-vont vállat.
-Istenem Zayn,mondd már mit beszéltettek!-türelmetlenkedtem.
-Jó,jó.Azt mondta,hogy tudja miben mesterkedsz,de nem fog összejönni.
-Miért?-kérdeztem rögtön,még mielőtt befejezte volna a mondatot.
-Hát...nem tudom...nekem úgy tűnik Lou most nagyon befolyásolja.
-Na ne!Tényleg?!-forgattam meg a szemeim.
-Ja-biccentett.
-Egyébként...oké,hogy holnap egész nap Daisy-vel lesz Zayn,de...te is ugyanúgy ott leszel velünk a stúdióban-mondta Niall.
-Tudom-válaszoltam.-Zayn,rajtad múlik minden-néztem mélyen a szemébe,miközben mindenki helyeselt mellettem.
-Megijesztettek-húzta a fejére Zayn a takaróját.
-Zayn,figyelj rám!-húztam le a fejéről.-Faggasd ki Adeline-t-mondtam,mire Zayn csak bólogatott.
-És persze áradozz neki Harry-ről-mondta Liam.
-Minek?-kérdezte Zayn.
-Ne kérdezz csak csináld!-szólt rá Niall.
-Jó,jó-válaszolta.
-Most itt hagyunk téged.Holnap nehéz napunk lesz-köszöntem el.A többiek egyetértően bólintottak.
-Mi?Ne már!És én mit csináljak?-kérdezte kétségbeesetten Zayn.
-Pihenj,betegeskedj-legyintettem.
-Holnap jövünk érted-intett Liam.
Kitettek engem a kolesznál,majd hazamentek.Letusoltam,majd bebújtam az ágyba és a telefonomat nyomkodtam.Órákon keresztül csak forgolódtam,ki-be kapcsoltam a tv vagy a telefont nyomkodtam.
-Próba szerencse-suttogtam és rányomtam a hívás gombra.Második csöngésre már fel is vette.
-Nem kéne veled beszélnem-szólt bele.
-Akkor miért vetted fel?-kérdeztem fél mosolyra húzva a számat.
-Nem tudom -válaszolta.-Miért hívtál hajnali kettőkor?
-Kíváncsi voltam valamire...
-Mire?
-Valamire-feleltem titokzatosan.
-Mire?-ismételte meg.
-Hogy fel veszed-e.
-Felvettem.
-Tehát megbocsájtottál nekem...?
-Nem.
-Miért vetted fel?
-Mert hajnali kettőkor hívtál.Azt hittem,hogy...hogy történt valami.
-Meg kell hogy nyugtassalak.Jól vagyok.
-Nem pont rád gondoltam.Zayn-re.
-Oh,neki aztán semmi baja.
-Egyedül hagytátok a kórházban?
-Igen,de nem bánta.
-Gondolom...de most le kell tennem-válaszolta hirtelen és lerakta.Még csak el sem köszönt.Biztos vagyok benne,hogy Lou miatt rakta le.Csak tudnám mit csinált vele Lou,hogy ilyen lett...