*Halihóó! :3 5.rész!!! Jó olvasást:))
Mellesleg komizni és feliratkozni >.<
Ja és mostantól két-három naponta hozom ,majd a részeket.Puszii:3*
Mellesleg komizni és feliratkozni >.<
Ja és mostantól két-három naponta hozom ,majd a részeket.Puszii:3*
'-Bocsi a zavarásért,de nem megy a matek.'-írtam Daisy-nek,mikor már vagy fél órája csak bámultam a füzetem,könyvem
'-Hol akadtál meg?'-jött nem sokra rá a válasz
'-Hát...a legelején.'-válaszoltam
'-Oh,atyám!Tudunk találkozni valahol?'-írt vissza
'-Persze.Hol?'-kérdeztem rögvest
'Gyere az egyetemre.'-beledobtam a matek cuccom a hátizsákomba,majd felkaptam a vállamra és elindultam az egyetemre.
-Szia Harry!Ugye tudod,hogy ma próba van és már itt kéne lenned?-kérdezte a telefonban Niall,aki útközben hívott fel
-Tudom,tudom,de tanulok.
-Azért hallom az autókat...
-Matek korepre megyek.
-És Lou?
-Nem tudom.Nincs velem.
-Oké,mindegy.Majd hívj,ha végeztél.Szia!
-Szia!-mire az egyetemre értem már Daisy is ott volt
-És most?-kérdeztem
-Megyünk matekozni-nyitotta ki a kaput,majd besétált.Egészen a matek teremig követtem és útközben csak a lábait tudtam nézni.Ha sikerül neki megértetni velem a matekot én esküszöm veszek neki egy palotát.Lehetetlen lenne mellette bármire is gondolni.
-Ülj le!-utasított,majd helyett foglalt.Kényelembe helyezte magát mellettem én pedig elővettem a cuccom.
-Szóval...akkor kezdjük az elején-lapozta fel a könyvem
-Miért segítesz?-kérdeztem
-Mondjuk nem akarom,hogy pont az én tantárgyamból bukj meg?Egyébként mégis mi a francra figyelsz te órán?Mert eléggé érthetően magyarázom el a feladatokat.
-Tudom...
-Akkor meg?
-Bocsi.
-Mindegy.Szóval akkor...-és elkezdte a magyarázást.Mondta,mondta én pedig csak bólogattam és próbáltam megérteni őt.
-Érted már?-kérdezte
-Nagyjából-bólogattam
-Nagyszerű!Akkor most próbált ezt megcsinálni-bökött az ujjával egy feladatra.
Ajaj.Azért ennyire mégsem értem...Minden erőmet beleadva csináltam meg a feladatot és csak remélni tudtam,hogy jó lesz és nem fogja lekiabálni a fejemet Daisy.Bár mondjuk,ha lekiabálná se sokat értenék abból ,amit mond.Mikor beszél teljesen mást hallok,mint amit valójában mond.Elvarázsol a hangjával.
-Kész...-válaszoltam félénken
-Remek!Mutasd!-kapta ki a kezemből-Oké,ez j lett-mondta
-Tényleg?-kérdeztem,mivel nem hittem a saját fülemnek sem
-Igen,de nehogy elszállj magadtól.Ez nagyon könnyű volt.
-Oké.Akkor jöhet a következő-csaptam össze a tenyerem.Daisy egy újabb fajta példát magyarázott el nekem,majd abból is feladott egy feladatot,amit sikeresen végre hajtottam.
-Most már meg fogod tudni csinálni a beadandót is.
-Ennyi?-kérdeztem csalódottan,hiszen már annyira belelendültem
-Igen-felelte egyszerűen
-De...még nem állok készen-erősködtem kicsit túlzottan
-Dehogynem!-tette a kezét a vállamra-Sikerülni fog.Bízom benned!-mondta ,majd kiment a teremből
-Hát ez remek!Itt hagyott egyedül ennyi feladattal-durcáskodtam magamban,majd összekaptam a cuccom és Daisy után futottam,de már nem volt sehol.Tényleg itt hagyott.
Visszamentem a koleszba és rácsörögtem Lou-ra.
-Hol vagy?-kérdeztem
-Aaron-nal egy buliban-válaszolta ordítva,amit azonnal csengeni kezdett a fülem.Kösz,hogy megsüketítesz.És amúgy is mit keres ő egy buliban,amikor próbán kéne lenni.
Én nem fogok neki falazni.Beköpöm és kész.Én tényleg szenvedek a tanulással ő meg csak bulizgat.Kapja be Aaron-nal együtt.Fogadni mernék,hogy nincs is kész Aaron-nak a beadandója.
-Remek!Tudod,hogy próbán kéne lenned?
-Ja,neked is.
-Igen csakhogy én azért nem vagyok ott,mert tanulok nem pedig agyónra piálóm magam.
-Oké!-válaszolta és letette.Az agyam eldobom.Minek van ő itt?!És Aaron-t is csak magával rántja.
Leültem az íróasztalomhoz és csak figyeltem a példákat,amiket nem rég Daisy-vel oldottunk meg.Erősen koncentrálva készültem fel,hogy most magamtól kell megcsinálnom ,teljesen egyedül és le is fogja osztályozni.
Majd szokásához híven Niall megzavart.Hagytam,hogy percekig szóljon a mobilom és rezegjen magában,majd inkább kikapcsoltam.
Megcsináltam egy feladatot,majd összegyűrtem ,mert mégsem lett jó.És ezt eljátszottam vagy jó párszor.Közben úgy elszaladt az idő ,hogy észre sem vettem.Mikor bekapcsoltam a telefonom rengeteg nem fogadott hívásom volt és üzenetem a fiúktól és egy Daisy-től.Nem törődve a többivel rögtön Daisy üzenetét nyitottam meg.
'-Na hogy megy?'-írta tíz perce.
'-Megy...'-válaszoltam neki.Most mit írhattam volna?Hogy még mindig ott tartok,ahol eddig tartottam.Teljesen kiborulna.
-Bocsi Niall,de a beadandómat csinálom-vettem fel a telefont,mikor Niall vagy ezredjére hívott.
-Aha és olyan nehéz lett volna szólni...?Lou miért nem veszi fel?-anyáskodott.
-Oké,ne haragudj.Még sehol sem tartok és már hulla fáradt vagyok.Mellesleg Lou bulizik,mint mindig.
-Nagyszerű!Tegyünk úgy,mintha minden fontosabb lenne a bandánál.Persze!Miért nem találjátok ki,hogy az egyetem vagy éppen a bulizás miatt kiléptek?!-csapta rám a telefont.Te jó ég!Hogy juthat ilyen az eszébe?!Eszem ágában sincs,hogy kilépjek,de most tényleg nincs időm arra,hogy próbáljunk.Majd próbálunk holnap vagy azután.Talán nem is az bántja őt,hogy nem próbálunk,hanem hogy mostanában már nem töltünk annyi időt együtt.
Sajnálom...még ezt az évet lehúzom itt és újra minden a régi lesz.
Lou pedig szerintem még év közben visszamegy.Nem hiszem ,hogy lefog diplomázni.Ha így folytatja hamar repül.
A telómat az ágyamra hajítottam,majd elmentem letusolni.
Zuhanyzás után felültem az ágyamra hátamat a falnak támasztva és magam elé vettem a matekot.Két óra alatt összedobtam,majd felöltöztem és hívtam egy taxit.
Nem akarom,hogy rosszba legyünk Niall-el.A legjobb haverom.Nem akarom,hogy azt higgye igaz,amit a telefonban említett.