16.rész

*Hali!Bocsi,hogy tegnap nem hoztam új részt,mert úgy terveztem,hogy hozok,de nem tudtam ,mert szó dolgozatra kellett tanulnom :c de most itt van ^^*

Mire reggel az ébresztőm megszólalt Niall már sehol sem volt. Kikecmeregtem az ágyból és körül néztem,de valóban már elment.Belenéztem a tükörbe és csak akkor vettem észre,hogy mennyire feldagadt az egész arcom az órákon keresztül tartó sírástól.
-Így akarok menni?-kérdeztem magamtól.-Kivan zárva-vitatkoztam a tükörképemmel.-De muszáj.
Belebújtam egy ruhába,felraktam a sminkemet és a smink segítségével sokkal jobban festettem,mint előtte.Legalábbis tűrhetőbb volt.Megittam a reggeli kávémat,majd a mobilomért nyúltam.
-Jó reggelt!-köszönt Niall.
-Tudom,hogy tele van velem a hócipőd is.Este nem hagytalak aludni,most meg már kora reggel zargatlak.
-Akkor hívsz,amikor csak akarsz-Annyira jól esett,hogy számíthatók rá.Tényleg szükségem van most egy barátra,aki mellettem van.Pillanatnyilag elvesztettem Lou-t és Harry-t is és talán a többieket is.
-Borzalmasan festek-ecseteltem ezt a kis tényt.
-Mire számítottál annyi sírás után?-kacagott a telefonban.
-Nem erre-nevettem el magam.
-Szeretnéd,ha érted mennék?-kérdezte.
-Megköszönném.
-Csak egy feltétellel-mondta.
-Igen?
-Csinálj addigra reggelit.
-Rendben-egyeztem bele.Amint letettük a telefont nekiálltam gofrit készíteni.Mire Niall megjött már készen voltam.Letettem az asztalra egy kis lekvárral és narancslével együtt.
-Nem is festesz szarul-mondta,mikor kinyitottam az ajtót.
-Köszi-nevettem el magam.
-Kész a reggelim?-kérdezte.
-Igen az asztalon van-válaszoltam,de addigra már bele is kezdett.
-Bevigyelek?-kérdezte miután végzett a reggelivel,amiből mellesleg én is szerettem volna enni.
-Nem szükséges-vontam vállat.
-Aha...akkor azért hívtál át,hogy megetess?-húzta fel a szemöldökét.
-Jó.Fuvarozz el-nevettem.-De,ugye nem lesz ebből baj?
-Nem.Miért lenne?
-Hát...csak,mert tegnap...amit mondtál és...?
-Daisy-nézett a szemembe.-Mondtam,hogy nem állok az utadba.Barátok vagyunk és a barátok számíthatnak egymásra.Mindig.Itt leszek melletted és tudd,hogy rám bármikor számíthatsz.
-Köszönöm.
-Na,akkor induljunk-karolt belém.
-Várj!A táskám-szaladtam vissza a táskámért,majd beültem az autóba.

-Meg leszel egymagad?
-Persze.-szálltam volna ki,de a kezem után kapott.-Igen?-fordultam vissza.
-Hívj fel,ha valami baj van,rendben?
-Oké.
-Daisy,komolyan mondom.Ha bármi történik azonnal hívj és ne foglalkozz semmivel-utalt arra,hogy őt nem izgatja,hogy a munkahelyem vagy sem.És,hogy meglátják ott.-Nem hiszem,hogy ma bemenne Harry vagy Lou.

-Oké-válaszoltam,majd elengedett.Megvártam,míg elhajt az autóval,majd egy hatalmas levegőt vettem és felkényszerítettem magamra a magabiztos és erősnek mutatkozott álarcom.Igen erősnek is éreztem magam a második óráig.Hirtelen mindenki mobilja pityegni kezdett az órámon és úgy éreztem mindenki rólam sustorog.

Mikor hátrafordultam mindenki elhallgatott,majd kicsöngettek.
Eszeveszetten rohantak egymáshoz és mutatták meg,hogy mi történt.
-Tanárnő!-jött felém Aaron.
-Igen?-kérdeztem.
-Ez...igaz?-mutatta felém a telefonját,amin egy cikk volt megnyitva.
Niall és én voltam egy képen ezzel a szöveggel; 'Niall Horan a One Direction szép fiúja Daisy Hill-t fuvarozza az egyetemre.' -kivettem a kezéből,majd rákattintottam a bővebbre.
'Ki gondolta volna,hogy Niall Horan lesz,maj aki Daisy Hill-el fog kavarni?!Daisy Hill,aki nem más,mint Harry Styles és Louis Tomlinson egyetemi tanára.Biztosak voltunk benne,hogy Harry fogja elcsábítani esetleg Louis,de nem.Ma reggel küldték be ezt a képet' -a képen Niall és én voltam,miközben kiszállok az autójából.
'Niall Horan fuvarozza Daisy Hill-t?Vajon mi van kettőjük közt?'-úgy éreztem kicsúszik a talaj a lábam alól és perceken belül összerogyok,de nem tehettem meg mindenki engem bámult.
-Daisy!-szólalt meg Aaron,mire újra feleszméltem.
-Ajánlom,hogy ez csak valami rossz pletyka legyen-szorította meg a kezem Katie.-Először Harry-re,majd Lou-ra mászol most meg Niall-re?Mit képzelsz magadról,te kis ribanc?!-rángatott.
-Engedd el!-szólt egy harmadik ember a 'beszélgetésünkbe'.
-Niall?-lepődött meg Katie,majd én is Niall felé fordultam,aki felénk sétált.

-Süket vagy?Azt mondtam engedd le!-emelte fel a hangját.
-Én...én...csak...-dadogott Katie,majd elengedett.
-Gyere Daisy-fogta meg a kezem,majd maga mögött húzott.Átkecmeregtünk a sok paparazzin és újságírókon,majd beültünk Niall autójába és minél hamarabb elhajtottunk onnan.
-Nem meg mondtam,hogy hívj?-kérdezte.
-Csak akkor tudtam meg...de nem úgy volt,hogy a fiúk kötöttek egy szerződést,amiben az van,hogy nem jöhetnek az egyetem területére zavarni őket.
-De...de az csak rájuk vonatkozik most viszont egyikőjük sincs ott.
-Remek!-csattantam fel.-Akkor az én házamnál is gyülekeznek?-jutott eszembe.
-Bizonyára.
-Várj!Hova megyünk?-kérdeztem,mikor észrevettem,hogy elhajtottunk a fiúk háza előtt.
-Nem vihetlek oda.Láttad mennyien voltak ott?
-De akkor hova megyünk?
-Hozzám.
-Miért?Nálad nincsenek?-kérdeztem,hiszen,ha nálam és a fiúknál is vannak minden bizonnyal nála is.
-Egy pillanat-húzta ki a zsebéből a telefonját.-Aha.Én vagyok.Igen.Komolyan?Nagyszerű!Jó.Oké.Szia!-tette le.
-Na?-kérdeztem,majd Niall fordult egy hatalmasat az autóval,amivel meg is adta a választ a kérdésemre.-Hova tartunk?
-Ha elmondom nem fogsz neki örülni...
-Niall!-szóltam rá.Nem sok lehetőség volt,hogy hova tarthatunk.
-Csak egy helyre tudlak vinni.
-De hova?
-Harry-hez.
-Harry-hez?Hiszen gyűlöl engem.
-Dehogy gyűlöl.
-Akkor csak utál-vontam vállat.
-Daisy!Nem utál Harry.Te is jól tudod,de te mégis hogyan reagáltál volna,ha megláttad volna őt egy lánnyal?Őszintén!-jogos volt.Igaza van Niall-nek.Teljes mértékben kiakadtam volna.Azt hiszem.-Na látod!